Írta: Bencsik Andrea Pszichológus
Szondi Lipót (1893-1986) magyar pszichiáter
Nevét elsősorban az általa alkotott pszichológiai vizsgálati eszközről, a Szondi-tesztről ismerik, jóllehet a mélylélektan tudósaként, a sorsanalitikus ösztönrendszer nevű elmélet kidolgozójaként Európa-szerte ismertté vált.
A Szondi-teszt különböző típusú pszichiátriai betegek arcképét ábrázolja, melyet a vizsgálat során a vizsgált személynek aszerint kell osztályoznia, hogy azokat rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találja-e. Szondi elmélete szerint minden emberi választás, így a teszt képeinek rendezése is ösztönök által befolyásolt. A választások elemzése alapján megrajzolható az ösztönprofil, ebből pedig prognosztizálhatóak a személy számára kínálkozó sorslehetőségek és az egyénre jellemző cselekvési tendenciák.
Elméletének hátteréről a következőképpen vallott:
„A saját családomban már egész fiatalon láttam, hogy a választást gyakran a család, vagyis az öröklődés irányítja, és ez a választás alakítja a sorsot. Korán tudatosodott bennem, hogy minden élőlény közül egyedül az ember képes a család által előírt sorsát tudatossá tenni. Éppen ebben áll az emberi méltóság. Ám az emberi lét nagy terhét cipeljük azáltal, hogy magunkra kell vennünk azt a feladatot, hogy a lehetséges, családtól és öröklődéstől függő sorslehetőségek közül válasszunk, és ezzel áthidaljuk, esetleg megoldjuk a sorsban lévő szabadság és kényszer közötti ellentéteket. Hol lehetett volna könnyebben egy ilyen gondolatra jutni, mint olyan családban, ahol tizenkét testvér szerencsés és szerencsétlen életének sorsát, pályaválasztását, betegségeit és halálát lehetett átélni?”
Bár a Szondi-féle sorsanalitikus ösztönrendszert és a rá épülő tesztet számos elvi és módszertani kritika érte az idők folyamán, a klinikai szakpszichológusok mégis megbízható és hasznos segédeszközként alkalmazzák a diagnosztikus folyamatban.